A magyar jelenidejű mondatoknak az angolban - számos szemponttól függően - különféle igeidők felelnek meg; ld 84.
Ezek közül egyik, s talán leggyakoribb az alapjelen. Az alapjelennel azonban egyrészt nemcsak jelen idejű eseményeket írunk le, másrészt a jelenben zajló eseményeknek csak egy bizonyos körére alkalmazhatjuk.
Egyes szám 3.
személyben az ige alap-alakja (szótári alakja) -s raggal bővül,
az összes többi esetben magát az alap-alakot kell használni:
|
he |
|
|
she |
|
|
it |
|
|
|
|
|
I |
|
|
you |
|
|
we |
|
|
they |
(a) A ragozást ne "egyszerűsítsük" tovább, tehát az egyetlen (egyesszám 3. személyű) ragot ne hagyjuk figyelmen kívül! (Ez ugyan nem értelemzavaró hiba, de az angol anyanyelvű beszélőpartner szemében mindenképp a műveletlenség benyomását kelti.)
(b) Az -s rag ejtése háromféle lehet, attól függően, hogy az alap-alak milyen hangra végződik (tehát nem az íráskép szerinti betű, hanem a kiejtés szerinti hang a meghatározó). A háromféle ejtés a következő:
- az úgynevezett susogó és sziszegő hangok után /iz/:
washes, watches, kisses, changes, refuses
(ilyenkor írásban e betű toldódik be az ige és az -s
rag közé, ha az ige nem eleve e betűre végződik)
- magánhangzó és zöngés mássalhangzó után /z/:
sees, hears,
loves, bathes, fills, comes, explains, sings, grabs, begs
- zöngétlen mássalhangzó után /s/ (= magyar sz):
laughs, hopes, puts, looks
(c) Helyesírás:
- egyes esetekben e betű toldódik be az ige és az -s rag közé, pl washes (ld fentebb); valamint a goes és does alakokban.
- egyes y végű igékben az -s rag előtt ie-re változik az y.
Minderről bővebben ld 59
(d) Rendhagyó -s ragos alakok:
- a have ige -s ragos alakja has, ejtése /hz/. Funkcióigeként gyenge alakjai is vannak
- a do és a say ige -s ragos alakjának (does; says) a kiejtése rendhagyó: /d z/, ill /sez/. A does-nak funkcióigeként gyenge alakja is van
(e) a be ragozásában eltér a többi igétől
(f) Az egyalakú segédigéknek - mint nevük is mutatja - csak egy alakjuk van, tehát az -s rag sem járulhat hozzájuk.
ld 28
Pl. She can type very fast Peter can type very fast
Az ilyen segédigét tartalmazó mondatokat egyébként – bizonytalan időviszonyaik miatt – általában nem tekintjük alapjelennek.
Alapjelenben kérdezni és tagadni
a do funkcióigével kell, pl.:
Do you speak English?
You don't speak English very well
Egyesszám 3. személyben a do
megfelelő alakja a does; ilyenkor a főige nem kap -s ragot (az
igei kifejezésnek ugyanis csak az első tagja kaphatja a ragot, az pedig
a does-ban már benne van)
Does he speak English?
He doesn't speak English very well
Bővebben ld 26, 89, 173, 177,
továbbá a
kapcsolódó szerkezetekről 24, 38, 153, 191
Állandóan (a), rendszeresen (b), ismétlődően (c) vagy bármikor (d) lezajló
cselekvések, történések leírására szolgál:
(a) The Earth revolves
around the Sun
(b) Morgan washes his
feet on Tuesdays
(c) Our postman rings
five times
(d) Lightning
never strikes in the same place twice
Magyarul - pl. a fenti (b), (c) és (d) esetben - az ilyen cselekvéseket/ történéseket gyakran a 'szokott' igével fejezzük ki (ld 166). Angolul ez nem szükséges, de nem is lehetséges: az alapjelen (egyebek között) éppen arra szolgál, hogy az ilyen eseményeket írjuk le vele, míg a pillanatnyilag vagy átmenetileg zajló eseményekre főként az inges jelent használjuk (ld 78). Az alábbi mondat tehát magyarul nem egyértelmű, angolul viszont kétféleképpen hangzik:
Nagyanyám a
négyórás híreket hallgatja:
ha 'rendszeresen azt szokta hallgatni', akkor
alapjelen:
Þ My grandmother listens to the four o'clock news;
viszont ha 'éppen most hallgatja', akkor inges
jelen:
ÞMy grandmother is listening to the four o'clock news
Az alapjelenben lévő mondatokban
gyakran szerepel gyakorisági határozó (ld 65). E határozók a mondatban sajátos, a
többi időhatározóra nem jellemző helyen szerepelnek (ld 54). Néhány
példa:
Sheila often
goes to bed late
Do you sometimes dream about fairies?
I don't always take the metro
Amanda rarely wears jeans
(5a) Alapjelent kell használni az inges jelen helyett olyan igék
esetében, melyek inges időkben nem állhatnak
(ld 77):
Does this soup smell
all right?
I don't understand what you're getting at
Herbert's got [= has got] your rucksack
Egyes igék jelentése éppen
aszerint válik ketté, hogy alap- vagy inges időben használjuk-e őket; a think
jelentése pl. alap-időben 'hisz, gondol', míg inges időben 'gondolkodik,
fontolgat':
Do you think
it's going to rain?
He's not thinking of getting married yet
(5b) Alapjelen használatos egyes igék esetében akkor, amikor valamilyen
bejelentés vagy kinyilatkoztatás
megtételére használjuk őket (tehát azzal, hogy kimondjuk a szót, már meg is
tettük, amit kimondtunk). Pl:
I promise to be on time
We offer you the highest salary
További
ilyen igék:
|
|
|||||
(5c) Alapjelen
használatos a there goes és a here comes kifejezésekben:
Szórendjükről ld 170
(5d) Alapjelen használatos inges jelen helyett az olyan
kommentár-jellegű szövegekben, melyek rövid ideig tartó, befejezett cselekvések
sorozatáról számolnak be. Ilyen tipikus helyzet például a sportközvetítés, a
rádiós színházi közvetítés vagy pl. valamilyen gép használatának bemutatása:
- Morrison takes possession,
dribbles down the right wing, passes to Wilson, he heads it to Nelson, he
shoots... but it's wide!
- He takes the chalice, bends down on one knee, and
offers it up to the Queen. She accepts it from him and takes a sip of the wine.
She reels, sinks to her knees and then falls, clutching the arm of her throne.
- See, it's dead easy to work. I switch it on, put in
the disc like this, then I press the PLAY button and it starts.
Jövőidejű eseményekre az alapjelen nem használható, csak az alábbi nagyon szigorú korlátozásokkal
ld 85
(6a) Használható menetrend-jellegű, tehát a konkrét esettől függetlenül
rendszeresen előforduló cselekvésre vagy
történésre:
Your plane leaves at 6.30, Monsieur Dupont
(6b) Feltételes (leggyakrabban if/unless-kezdetű) mellékmondatokban
kötelezően helyettesíti a jövő idők bármelyikét:
ld 44
If that chap comes here again, I'll break your neck
Shirley won't find a job unless she gives up
drinking
Az ilyen mondatokban a főmondat (I'll
break..., Shirley won't...) mutatja meg, hogy igazából az egész
mondat a jövőre vonatkozik.
Vigyázat! Ez a korlátozás nem érvényes az olyan if-es mondatokra,
amelyek nem feltételt, hanem jövőidejű "lefokozott" eldöntendő
kérdést tartalmaznak: amikor tehát az if jelentése nem 'ha',
hanem 'hogy vajon', s az if maga a whether szóval
felcserélhető:
ld 97
I haven't yet asked her if she will marry me or not ( =...whether she...)
(6c) Időhatározói
mellékmondatokban (ld 67)
leggyakrabban az alapjelen helyettesíti a jövő idők bármelyikét, melyek
ilyenkor - akárcsak a feltételes mondatokban - nem használhatók:
I'll do the washing-up while you peel
these potatoes
When he stands up to speak, we're all
going to walk out
Hasonlóan a feltételes
mondatokhoz, ilyenkor is a főmondat (I'll do..., we're going to...)
mutatja meg, hogy valójában a mondat többi része is a jövőre utal.
Ha a főmondat is alapjelenben lenne, gyakran helyes, de más jelentésű
mondatot kapnánk, pl. a When he stands up to speak, we all walk out
mondat a jelenre utal, mégpedig általános értelemben: Ha [= (mindig) amikor]
szólásra emelkedik, mindnyájan ki szoktunk vonulni
Vigyázat! Vannak olyan when kezdetű mellékmondatok, amelyek nem
időhatározóként, hanem "lefokozott" kérdésként szerepelnek. Ilyenkor
a when jelentése nem 'ha majd, amikor', hanem 'hogy mikor',
s természetesen a jövő idők valamelyike is értelemszerűen használható:
I have
no idea when I'm going to get home
Nobody knows when people will stop killing each
other
(6d) Gyakran áll alapjelen a hope ige után jövőre utaló értelemben,
főként ha az I névmás a mondat alanya:
I hope she
doesn't notice anything
I hope
she likes my new car
(használható a ...won't notice..., ...she will
like... szerkezet is)
(7a) Gyakori
újságcímekben alapmúlt vagy múltjelen helyett, pl:
ld 116
(7b) Vicceket,
személyes "sztorikat" kötetlen stílusban alapjelenben szokásos
mesélni (a magyarhoz hasonlóan):
So there's this bloke in the pub, comes up to me, puts
down his glass and grabs my arm...
(7c) Alapjelen használatos az I hear/gather/see kifejezésekben,
amikor frissen szerzett értesülésekről beszélünk:
I hear Norman's got a new girlfriend again
I gather Norman's got a new girlfriend again
I see
there's going to be a referendum in Denmark
Előfordul a brit angolban az
alapjelen egyes említőigék (ld 36) után,
a should-os szerkezet helyett (ilyenkor a magyar mondatban felszólító
mód áll):
Debbie
demands that Gordon goes with her
Debbie
suggests that Gordon goes with her
Debbie
demands that Gordon should go with her
Debbie
suggests that Gordon should go with her
(Az amerikai angolban ...that Gordon go...
a szokásos szerkezet)