- Az egyes határozófajták használatáról, jelentéséről ld 60, 65, 66, 67, 118, 17, 134, 37, 151
- A Szerencsére nem esett le Fortunately, it didn't fall off mondatban látható határozófajtát szubjektív határozónak nevezzük
ld 172
(1) Határozó és határozószó
Határozói szerepet nemcsak határozószók ('most',
'arra', 'szépen'), hanem többféle szerkezet betölthet (magyarul pl.
ragos/névutós főnév, határozói igenév, mellékmondat, stb.: 'holnaptól',
'ülve', 'amikor bejöttem'). Angolul ilyenek az elöljárós szerkezet, főnévi
szerkezet, határozói inges alak, mellékmondat: pl.: from tomorrow
(on), last week, sitting down, when I came in.
A szócikkben elmondottak legnagyobb része nemcsak a
határozószókra, hanem valamennyi fajta határozóra általában igaz.
(2) Ha egyetlen, általános szabályban kellene
összefoglalni, hol állnak az angol határozók, az "alapszabály" ez
volna: a mondat végén (néhány úgynevezett gyakorisági határozó kivételével).
(3) A másik dolog, amit általánosságban érdemes tudni
a határozók helyzetéről: egy részüknek nincs szigorúan, nyelvtanilag kötött helye,
csak az értelem, a nyomaték, stb. függvényében kerülnek a mondat elejére vagy
végére.
A határozói szerkezetek - a nem
egyetlen (határozó)szó kifejezte határozók - kevésbé mozgékonyak; ezek
korlátozódnak leginkább a mondatvégi helyzetre.
(4) Néhány általános szabály
(a) Az ige és tárgya között általában nem áll határozó, kivéve, ha a tárgy
hosszú, és/vagy mellékmondat:
Az Idd meg gyorsan a tejedet
típusú szórend tehát angolul nem létezik; a mondat helyesen:
Drink up your milk quickly
viszont: Ili could hear clearly that the boys had changed the
topic
(hiszen itt a that-mondat-tárgyat követő határozót a 'témát vált' ige határozójának értenénk: ...changed topic clearly. (Ez itt csak értelmetlen, néha azonban kifejezetten félrevezető is lehet).
(b) A határozók három helyre kerülhetnek: az úgynevezett
- mondatkezdő helyzetbe (az alany
elé)
- mondat-belső helyzetbe (az ige elé
vagy az igei szerkezeten belülre)
- mondatvégi helyzetbe: a tárgy
illetve tárgyhatározó után; ha nincsenek ilyenek, akkor az ige után.
(b1) A mondat-belső helyzet pontos jelentése
- az ige előtt: (She never cried), vagy pedig
- az igei szerkezeten belül: a
funkcióige után (ld 46):
A be (valamennyi alakja)
funkcióigének minősül:
(nem lehet She never is...,
csak ha az IS főhangsúlyos, pl. rövid válaszban (ld 153); hasonlóan: I'm
always sleepy by 11, Vera never is)
- a segédigék után (amennyiben több segédige van az igei szerkezetben)
Ezt szemlélteti az (5)-ös pont táblázata.
(c) A mondatvégi helyzetben, ahová a legtöbb határozó szabadon kerülhet,
ismét csak megszabott sorrend létezik:
(c1) Ha több mondatvégi határozónk van, a sorrendjük: mód—hely—idő
We rushed here immediately
They
wandered aimlessly around in the city all afternoon
A mondat végén egymás mellé
kerülő három határozó egyikét azonban célszerű mondatkezdő helyzetbe tenni (de
csak azokat a fajtákat, amelyek a táblázat szerint erre alkalmasak):
(időhatározó): All afternoon, they wandered aimlessly around
in the city
(c2) A mozgást
jelentő igékkel - come, go, arrive - a sorrend: hely [=irány]—mód—idő
Come here quickly! Nem: Come quickly here!
(c3) A helyhatározókon belül az irány előbb következik, mint
a helyzet:
We never
went to church in Berlin Nem: in Berlin to church
A hely- és az időhatározókon belül a "kisebbtől" haladunk a "nagyobb" felé:
(c4)
Helyhatározók sorrendje
I
was born in a village in Tolna county Nem in Tolna county in a village
Jonathan took the jewels to a pawnshop in the old town
Ezekben a példákban a később álló
határozó az elsőnek utó-jelzője, és nem alkot külön mondatrészt (ld 193); magyarul is mondhatjuk:
'egy Tolna megyei kis falu', 'egy óvárosi zálogház'.
Amikor viszont a második (nagyobb egységre utaló) helyhatározó külön mondatrész,
olyankor hátul is, elöl is állhat:
Thousands of people eat out in Chinese restaurants in
Chicago
In Chicago, thousands of people eat out in Chinese
restaurants
(c5) Időhatározók sorrendje: óra - nap neve -
dátum - év
ld még 23
Mat was
born at 7.25 on Saturday June 25th, 1988
(d) Tagadásnál:
bizonyos határozószók a not elé kerülnek, mások utána, pl.:
I don't often have a
haircut He
probably doesn't know about it
Az I often
don't have a haircut azt jelentené: 'Gyakran nem vágatok hajat'; a doesn't
probably egyszerűen helytelen sorrend.
A really jelentését a helyzete is befolyásolja:
Az I really don't like it mást jelent, mint az I don't really
[=quite] like it: az előbbi = Igazán nem szeretem,
Az utóbbi = Nem igazán szeretem.
(5) A
mondatbéli helyzet és a határozó fajtáinak összefüggése:
az egyes határozó-fajták
tipikus/leggyakoribb helyei
|
mondatkezdő |
mondat-belső |
mondatvégi |
|
(hely)1 |
|
hely |
|
|
||
|
|
|
|
|
pontos időmegjelölés |
körülbelüli időmegjelölés |
pontos időmegjelölés |
|
körülbelüli időmegjelölés |
|
|
|
|
|
|
|
(körülbelüli gyakoriság) |
körülbelüli gyakoriság2 |
pontos gyakoriság |
|
az always/never |
|
|
|
csak kiemelve lehetnek |
|
|
|
|
|
|
|
|
tág értelemben
vett módhatározók |
|
|
|
||
|
|
||
|
szubjektív határozók |
szubjektív határozók |
szubjektív határozók |
|
|
|
|
|
only, also; even ld 19, 82 |
||
|
(ha alanyra
vonatkozik) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jegyzetek
1 Az úgynevezett felborult szórendben; ld 170.
2 A funkcióige elé is kerülhetnek, ha:
(i) magában áll a funkcióige: I never lied and I never will
(ii) nyomatékosításnál: I never
HAVE lied to you
3 passzív szerkezetben a 3. alak
elé is kerülhet:
It was well done It was well organized
A mondatvégi helyzet - It was organized well - mindig biztosabb!