A should egyalakú segédige (ld 28). Szófajából eredően:
- harmadik
személyben nem kap -s ragot
- nem tehető múlt időbe
- nem állhat együtt másik egyalakú segédigével
- mindig pőreigenév követi
ld 146
- mindig ő tölti be a funkcióige szerepét
ld 46
Tagadó alakjai a shouldn't és a should not.
Kiejtéseiről ld 51
A should számos lényeges nyelvtani funkciót tölt be, ezeket fontosságuk viszonylagos sorrendjében mutatjuk be.
Főmondatban ez a should leggyakoribb előfordulása. Ebben a jelentésében gyakran állhat helyette ought to is: erről
ld 137
A should-ot a pőreigenév valamennyi fajtája - inges, have-es, és a kettő kombinációja - követheti (ld 57, 146). Általában a kényszer, amit a should kifejez, nem a beszélő akaratából fakad, és nem is valamiféle külső erőből
(pl.
törvény, főnök, stb.), hanem erkölcsi kötelességből vagy gyakorlati
hasznosságból. Éppen ezért gyakran tanácsadásban és tanács kérésében is
szerepel. Vessük össze a must (ld 119)
és a have to (ld 56)
alapjelentésével: