(a) Amikor valakinek a szavaira vagy gondolataira utalunk, kétféleképpen járhatunk el: vagy pontosan idézzük a szavakat, vagy csupán felidézzük, említjük őket. Az idézett szöveget tartalmazó mondatokat idézett beszédnek, az említett szöveges mondatokat függő beszédnek nevezzük.
(b) Miért "beszéd"?
A hagyományos értelmezést ki
kell terjesztenünk. A függő beszéd ugyanis nemcsak közlést jelentő igék
használatát jelenti, hanem pl. a gondolatainkat, érzéseinket kifejező igék
használatát is: think, hope, feel, stb. A függő beszéd tehát nem mindig
beszéd.
Ha azt akarjuk elmondani, mit
'mondott, tanácsolt, javasolt, kért, kérdezett, mire volt kíváncsi, mire
gondolt, mit érzett, mit nem értett vki', rendszerint nem közvetlenül
idézünk, csak utalunk az illető szavaira, említjük azokat. Például:
Idézett beszéd:
He came in and said, 'Hello.'
I thought, 'He has changed a lot.' (nem "beszéd"!)
Függő beszéd:
Dorothy
said it was very late
( Ü Dorothy
said, 'It's very late.')
Greg
suggested that we should have a drink
(Ü Greg
said, 'Let's have a drink.')
E szócikkben a nyilak az idézet Þ függő beszéd illetve
a függő beszéd Ü idézet irányt jelentik.
(c) Mit jelent az, hogy "függő"?
Nyelvtani szempontból a
lényeg a "függés" ténye. Ez azt jelenti, hogy az ige - pl. a say,
answer, think vagy hope - tárgya egy
"lefokozott", önállóságát
vesztett mondat lesz, amely ettől az igétől "függ":
|
Alany |
Ige |
Tárgy = az igétől függő / lefokozott /
alárendelt / |
|
|
|
beágyazott (tag)mondat / 'hogy-os mondat' |
|
Greg |
suggested |
that we
should have a drink |
|
Dorothy |
said |
it was very late |
(d) Néhány példa az idézet Þ függő beszéd viszonyra:
|
Þ |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Þ |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Þ |
||
|
|
|
|
|
Þ |
||
|
|
|
|
|
Þ |
||
|
|
|
|
|
Þ |
||
|
|
|
|
|
Þ |
||
|
|
|
|
Az idézett szövegek függő beszéddé
"alakítása" nem valamiféle automatikus gyakorlat. Sok esetben hibát
előzünk meg, ha nem használjuk a függő beszédet, közvetlen idézeteink ráadásul
élénkebbé is teszik beszédünket.
Ha pl. valaki azt mondja: 'Why don't we go
and have a drink?' ne kérdésként tegyük függő
beszédbe a mondatot. Egy ilyen "kérdő" mondatnál három lehetőség
jöhet szóba:
(a) Automatikus függő beszéddé alakítunk; esetünkben helytelen: hiszen nem
kérdésről, hanem javaslatról van szó: He asked me why we didn't go...
(b)
Értelemszerűen a suggest, recommend igéket
használjuk; ez a legbiztosabb: He suggested (having) a drink [nem going
and having...]
(c) Közvetlenül utalunk az illető szavaira (az eredeti kérdés pontos hanglejtése
ilyenkor lényeges):
|
He said, |
'Why
don't we (go and) have a drink?' |
|
|
'Shall we (go and) have a drink?' |
A lényeg tehát nem az, hogy az illető
szavait pontosan felidézzük; bármilyen 'Nem iszunk egyet?' jelentésű
kérdést használhatunk.
(3) A függő beszédet tartalmazó mondatok általános
szerkezete
(a1) A függő beszédet tartalmazó mondatok két
részből állnak: a főmondatból, amely az említőigét tartalmazza, és a
"beágyazott" tárgyi mellékmondatból, a 'hogy'-os mondatból:
(ld 63)
|
f ő m
o n d a t |
|
a l á r e n
d e l t m o n d a t |
|
|
|
|
(a főmondat tárgya; lefokozott/függő/ |
|
|
|
|
beágyazott/'hogy'-os mondat) |
|
|
említőmondat említőigével |
kötőszó |
mellékmondat ("említett" mondat) |
|
|
Greg said |
(that) |
it was late |
|
|
Greg thought |
(that) |
it might be better to do it that day |
(ld még az alábbi (7)(a) pontot) |
|
He suggested |
--- |
having a drink |
|
|
He asked me |
--- |
what the time was |
(ld még az alábbi (7)(b1) pontot) |
|
Greg wondered |
--- |
whether it was possible |
(ld még az alábbi (7)(b2) pontot) |
|
Greg asked me |
--- |
to give him the pen for a second |
(ld még az alábbi (7)(d) pontot, illetve 48) |
(a2) A 'hogy'-nak megfelelő that az angol mondatból
elmaradhat.
(a3) A főmondat (említőmondat)
nemcsak állító lehet, hanem kérdő is.:
Do you think that things will get worse?
Did you mention to him that he should re-write his
essay?
(b) Az angol és a magyar szerkezetek általános jellegű eltérései:
(b1) Az angol főmondatban nem szerepel a magyarban használt előre-utaló 'az',
'azt', 'annak', 'abban', 'arra', stb. elemnek megfelelő szó; helytelen
tehát a következő mondat:
...thought that that it
might... ...azt gondolta, hogy jobb ha...
Az 'azt (gondolta), hogy' / 'arra
(gondolt), hogy '/ 'úgy (gondolta), hogy' tehát nem: that that,
csak: that.
(b2) Az angolban az
említőige után soha nem írunk vesszőt; az igét annak tárgyától – a
mellékmondattól – nem választjuk el.
A főmondatban található igéknek három
típusa létezik, aszerint, hogy milyen egyéb elemeket kell, illetve lehet velük
együtt használni a mondatban.
(a) Az "említett" mondat egyedül áll; az ige általában nem
közlést jelent:
She hoped that I would do it some day
(b) Kötelezően másik elem is áll a mondatban: az ige közlést jelent.
A helyzetnek két szereplője van, az alany és a
beszédpartner.
I told them that they could find the key under
the doormat
(c) Állhat részestárgy, vagy részeshatározó (ld 151) is a mondatban, de nem kötelezően:
A helyzet kétszereplős, de csak az
alanyt kell megemlíteni:
|
- Részestárgy: |
|
|
- Részeshatározó: |
ld
36
(a) Általában ha egy főmondat igéje valamelyik múltidőben van, azzal az
egész mondat mintegy a múlt időkörbe kerül. Ilyenkor néhány egyszerű
igeidő-változásra kerül sor. (Az igeidőkről általában ld 70)
I got
the job because I spoke German
Þ Azért kaptam meg
az állást, mert tudtam németül
I wanted to join the mounted police but I
wasn't tall enough
Þ
Be akartam állni lovasrendőrnek, de nem voltam elég magas
Nem fontos, hogy 'még mindig
beszélek németül' és 'hogy még mindig alacsony vagyok'. E tények az
akkori, a múlt időben érdekesek, ezért használjuk a múltidőt; a múlt időkörben
maradunk, ráadásul magyarul is - az angol függő beszédben viszont kötelezően.
Ugyanez a két mondat a függő beszédben sem más - és nem
is nehezebb.
They told
me I could get the job because I spoke German
They told me I wasn't tall enough
Magyar megfelelőikben csak a főmondat
igeideje múlt; a mellékmondatban szereplő ige ezt nem követi.
Az említőige - tell - múltidejű: told;
ezzel a teljes mondat átkerül a múlt időkörbe. Jelen idejű alak a mondatban
sehol sem szerepelhet.
Ha az eredeti idézetben is múltidő szerepelt, ez
"eggyel múltabb" lesz, azaz múltimúltba kerül.
'I didn't recognize you', she explained Þ
She explained that she hadn't recognized me
Az idő-változások áttekintése
|
idő |
példa |
függő
beszédben |
példa |
|
alapjelen |
take |
Þ alapmúlt |
took |
|
inges jelen |
is taking |
Þ inges múlt |
was taking |
|
alapmúlt |
took |
Þ múltimúlt |
had taken |
|
inges múlt |
was taking |
Þ inges múltimúlt |
had been taking |
|
múltjelen |
has taken |
Þ múltimúlt |
had taken |
|
inges múltjelen |
has been taking |
Þ inges múltimúlt |
had been taking |
|
múltimúlt |
had taken |
Þ nem
változik |
|
|
inges múltimúlt |
had been taking |
Þ nem változik |
|
További példák:
'I take a shower every week,' he boasted Þ
He boasted that he took a shower every week
'I'm taking a shower,' he said Þ He said he was
taking a shower
'I took a shower this morning too' Þ
He told us he'd [he had] taken a shower that morning
too
'I have taken a shower,' he reported Þ
He reported that he'd [he had] taken a shower
(b) Jelenidejű említőmondat
Ha az említőmondat a jelen idők
valamelyikében - alapjelenben, inges jelenben, illetve múltjelenben vagy
inges múltjelenben - van, semmiféle igeidő-változás nem történik.
|
Idézet: |
Mrs Robinson: 'I want to re-marry.' |
|
Függő beszéd: |
Mrs Robinson is telling everybody she wants to re-marry |
Hogy a do, be és have
segédigékkel mi történik, már láttuk; múltidejű főmondat mellett maguk is
múltidőbe kerülnek.
Az említett mondat tartalmazhat azonban egyalakú
segédigéket (ld 28) is:
can (ld 16) could (ld 18) will (ld 203) would (ld 204) may (ld 98) might (ld 112) shall (ld 159) should (ld 160) must (ld 119) ought to (ld 137) needn't (ld 128)
Az egyalakúak esetében három csoportot különböztetünk meg. Az elsőbe (a) tartoznak a mindig automatikusan és egyféleképpen változó segédigék. A másodikba (b) azok tartoznak, amelyek a függő beszédben nem változnak. A harmadik (c) csoportba tartozó egyetlen ige - a shall - viselkedése attól függ, hogy melyik jelentésében használjuk.
(a) can will
may
Ha az eredeti idézet ezeket tartalmazza, could,
would és might lesz belőlük:
can Þ could will Þ would may Þ might
'I can play the flute.' Þ She said she could
play the flute
'I will go to the ball.' Þ Cinderella
said she'd go to the ball
'It may rain very soon.' Þ She said it
might rain very soon
(b) could would might should
must ought
to needn't used to
Függő beszédben rendszerint nem változnak:
(b1)
|
She said, |
'You |
could |
go and see the
new play.' Þ |
|
|
|
might |
|
|
|
|
should |
|
|
|
|
must |
|
|
|
|
ought to |
|
|
|
|
|
|
|
She said
(that) we |
|
could |
go and see the
new play |
|
|
|
might |
|
|
|
|
should |
|
|
|
|
must |
|
|
|
|
ought to |
|
(Fordítás helyett: a fenti mondatok mindegyike tanácsféle; arra szólítanak fel, hogy 'menjünk el megnézni az új darabot'. Az egyes segédigék közötti különbségeket lásd a megfelelő szócikkekben.)
Greg
said, 'I'd never go and see a play like that.' Þ
Greg said (that) he'd never go and see a play like that
(b2) must
A must helyett használhatjuk a had to-t is. A must különösen akkor marad meg, ha az adott helyzet, amelyre utal, még fennáll.
Hasonlítsuk össze a következő két helyzetet:
(i) [tanár:] For
homework you will have to learn the poem
Þ
[diák a másiknak óra után:]
Þ She said we must
[vagy: have (got) to] learn the
poem
(ii)
|
[nagypapa mesél] |
|
|
|
[itt nem lehet: |
(b3) A could, would, might, should és az ought to stb. tehát nem változnak.
He said, 'I might come round later.' Þ
He said he might come round later
Típushiba ugyanezt úgy mondani: He
said he might have...; ez azt jelenti: 'Azt mondta, átjöhetETT VOLNA'.
A fenti igékkel alkotott egyalakú segédige + have-es igenév szerkezetek (ld 57) sem változ(hat)nak:
'I ought to have been more careful,' Greg said. Þ
Greg admitted that he ought to have been more careful
(c) shall
A shall-nek több jelentése és használata van; nem automatikusan változik should-dá.
(c1) Jövő idő jelentésben, az említő személytől függően:
I/We shall meet you at the airport Þ
- első személyben: I said I would
meet you at the airport
We said we would
meet you at the airport
[a would helyett esetleg - igen ritkán: should]
- a többi
személyben: He/They said he/they would meet me...
You said
you'd meet me..., didn't you?
[should itt nem lehet]
Az ilyenkor írt 'd csak a would összevont alakja lehet, a shouldé nem.
(c2) Egyéb használataiban változó:
Többnyire átfogalmazzuk a mondatot.
Shall I carry that
suitcase for you? Þ
He
offered to (help me) carry my suitcase
He wanted
to (help me) carry my suitcase
De elképzelhető a shall Þ should változás is:
He asked
me if he should carry my suitcase
(c3) Személytől függetlenül should lesz belőle a
"tanácstalanságot kifejező" kérdésekben:
I didn't
know who I should talk to first
I didn't
know who she should talk to first
She didn't
know who I should talk to first
She didn't
know who she should talk to first
(a) That-mellékmondat ('hogy'-os mondat, ld 63), amely eredetileg nem kérdés volt
[('hogy')
+ alany + állítmány szerkezet]
I said (that) I was very tired
(b1)Wh-kérdőszót tartalmazó mellékmondat
[('hogy')
'mikor'/'miért'/'ki' stb. + alany + állítmány]
I asked them when they were coming over
(b2) If/Whether szót tartalmazó mellékmondat
[('hogy') + alany + ...-e
szerkezet]
I asked them if they were coming over
(c1) Wh-kérdőszót
+ to-igenevet tartalmazó mellékmondat
I asked her how to do it [azaz = (b1)]
(c2) Whether
szót + to-igenevet tartalmazó mellékmondat
I asked him whether to sell it (or not) [azaz = (b2)]
(d) To-igenevet
tartalmazó mellékmondat: "eredetileg" nem kérdés, hanem kérés
I told them to sit down [azaz = (a)]
Az alábbiakban csak a fenti (a) típust vizsgáljuk meg; a (b), (c) és (d) típusokról ld 48.
(a) That-mellékmondat
A szócikk eddigi példáinak többsége ilyen alakú
volt. Az eredeti - idézett - mondat kijelentő. Benne a that kötőszó elmaradhat.
A that a magyarhoz hasonlóan - de más feltételek mellett -
elmaradhat; a legtöbbször el is hagyjuk. (Kiejtése mindig / t/, soha nem
erős / t/).
He said it
was too late to start
Did you know he was my boss?
Simon suggested to the firm that they sell the
equipment as soon as possible
Nem hagyhatjuk azonban el a that kötőszót három
esetben:
- Ha az említőige mellett
részeshatározó áll (ld a fenti Simon suggested... mondatot).
- Ha az említőige passzív alakban van:
It was believed that the economy was slowly
improving
- Ha ugyanazt az említőigét még egy 'hogy'-os
mellékmondat követi:
He said he was looking at the matter and that they would soon announce their decision
A feltételes mondatokra ugyanazok az automatikus igeidő-egyeztetési szabályok vonatkoznak, mint a többi mondatra. Tekintsük át, mi történik a függő beszédben a három feltételes típussal.
(ld még 44)
(a) if1
|
He said that if I came the next day, he'd
be able to see me... |
(b)
if2
|
He said that if I came the next day we could
discuss a lot of things |
Igeidő-változás nincs! A függő beszéd-beli forma megegyezik az előző példában látottal. Mindegy ugyanis, hogy 'felkeresem' vagy 'felkeresném', hiszen hogy 'sor kerül-e majd a találkozóra', nem tudhatjuk, és nem is érdekes.
(c)
if3
|
If I'd
had my wallet with me, I would've bought you a drink Þ |
|
If I had had my wallet with me, I would have bought you a drink Þ |
|
He said if he'd had his wallet with him he would've
bought me a drink |
Nincs változás: ennél bonyolultabb - "múltabb" - igealak nem létezik.
A névmások és határozók valamint
elöljárók logikus és magyar gondolkodásnak sem idegen változáson mennek át. Az
igék sajátosabban változnak meg, de ilyen eset csak elvétve akad.
(a) Birtokos
névmások
'I don't
know your wife,' he said. Þ
He
said he didn't know my wife
(b) Időhatározók, mutató névmások, elöljárók
Néhány olyan szó, amely csupán az
adott helyzettől nyeri el a jelentését, értelemszerűen megváltozik; ezek az
úgynevezett "itt" és "most" szavak.
'I won't
be able to do it tomorrow,' Greg said.
Þ
Greg said he wouldn't be able to do it the next day
Greg said he wouldn't be able to do it the following
day
'I saw a lousy film yesterday,' he said. Þ
He said he'd seen a lousy film the day before
He said he'd seen a lousy film the previous day
'I arrived three days ago,' she informed us. Þ
She informed us that she'd arrived three days before
She informed us that she'd arrived three days previously
Azaz: Ahol a három napja = három nappal EZelőtt, ott az AGO használatos;
Ahol a három napja = három nappal AZelőtt, ott BEFORE áll.
|
Hasonló határozók illetve elöljárók: |
|
|
here Þ there |
now Þ then |
|
this Þ that/the |
today Þ that day |
|
|
by now Þ by then |
|
last
week/month/year |
Þ the previous week vagy the week
before, stb. |
|
next
week/month/year |
Þ the following week, stb. |
(c) Igék
Ha az idézet a come és a bring
igéket tartalmazza, ezek gyakran go-ra illetve take-re változnak
(hiszen a beszélő felé történő mozgást jelentenek), amikor az eredeti beszélő
nem azonos az említőmondat használójával:
'I'll come over and bring you the book
you want,' she told Greg. Þ
She said she'd go over and take the book
Greg wanted
(Persze, ha ott vagyunk, ahol Greg, és együtt várjuk a könyvet, akkor a bring és a come is használható.)
Néha múltidejű említőige mellett sem
kell múltidejű mellékmondatot használnunk, az említett mondat igeideje tehát
ugyanolyan marad, mint az idézeté. Két
esetben függesztjük fel a szabályt:
(a) Amikor olyasmit említünk, ami az említés (tágabb) idején is igaz.
The
earth goes round the sun Þ
Galileo proved that the Earth goes round the Sun
'I'm 24,' she told me yesterday Þ
Yesterday she told me she is twenty-four
Olyankor használunk jelenidőt e
mondatokban, amikor állást foglalunk amellett, hogy amit említünk, igaz; ha a
múltidőt használjuk, egyszerűen - állásfoglalás nélkül - említjük az illető
szavait.
She told us she is getting divorced in February
[ma is így
áll a dolog; hiszek az illetőnek vagy magam is tudok róla ]
She said
she was getting divorced in February
[akkor, ott azt mondta; még
nem tudhatom, valóban elvált-e; az is lehet,
hogy február már elmúlt és nem
vált el]
Our teacher told us that there are cannibals in
Borneo
[az 'elmondta'/'elmesélte'
szót használhatjuk, mert elhisszük, amit mondott; valójában azt állítjuk: 'A
tanár IS megmondta, hogy...']
Our teacher told us that there were cannibals in
Borneo
[nem foglalok állást; én nem tudhatom, csak idézem, amit mondott]
(b) Ezután bekövetkező eseményről van szó, az ige ideje ezért marad
változatlan.
Ha az idézett mondatot - 'I'll
make tea' - az illető egy perce mondta, a will maradhat. Ha pl.
másnap számolunk be ugyanerről, wouldot kell használnunk.
She wanted something strong. She said she'd [=she would]
make a nice tea.