86 jövő a múltban (Future in the Past)

Kapcsolódó szócikkek: 47, 48, 85

(1) A múltbeli jövő fogalma

Gyakran előfordul (a magyarban és angolban egyaránt), hogy a múltban elmesélt eseménysoron belül egy későbbi eseményre utalunk, ami tehát akkor még jövőnek számított. Ezt hagyományosan így szokták hívni: "jövő a múltban". E szócikkben "múltbeli jövő"-ként utalunk a jelenségre.

Ha például az ablakon most kinézek, magamban azt a megállapítást teszem, hogy: "Mindjárt esni fog". Később erről beszámolva valami ilyesmit fogok mondani:

Kinéztem az ablakon. Láttam / Tudtam / Éreztem / Látszott / Úgy tűnt / Nyilvánvaló volt / stb., hogy mindjárt esni fog

 

Leggyakrabban tehát az történik, hogy a jövőre történő utalást nem közvetlenül tesszük meg, hanem "alárendeljük" egy múltidejű igének. A magyarban ilyenkor megtartjuk a mondat jövő idejét, jóllehet az 'esni fog' megállapítás most már nem a jövőre vonatkozik. Az angol ennél "szigorúbb": az It's going to rain megállapítás csak a valódi jövőre vonatkozhat; ha múltbeli jövőről van szó, az IS going to helyett WAS going to szerepel:

I looked out of the window. I saw that it WAS GOING TO RAIN

 

Egyfelől itt arról van szó, hogy múltidejű főmondat esetében az alárendelt mondat igeidejét egyeztetni kell: ez lényegében az ún. függő beszéd esete, melyről részletesen ld 4748.

Másfelől a was/were going to egészen sajátos eset: ez a jövő időnek a múltideje. Olyan mintha magyarul azt mondanánk: 'esni fogott az eső'. Magyarul furcsa, helytelen, ám angolul egészen természetes dolog, hogy a jövő idő kifejezőeszközeinek múlt alakja is van. Ezek, mivel különböznek a valódi jövőtől, nemcsak alárendelt mondatban, hanem önállóan is használhatók; ez a szűkebb értelemben vett múltbeli jövő.

 

(2) Önálló múltbeli jövő

A jövőt (is) kifejező nyelvtani eszközök többségének van olyan megfelelője, amely a múltbeli jövő kifejezésére alkalmas:

 

jövő

 

múltbeli jövő

 

am/is/are going to

Þ

was/were going to

 

will

Þ

would

 

(shall)

Þ

(should)

 

inges jelen

Þ

inges múlt

 

  (am/is/are + -ing)

 

  (was/were + -ing)

 

am/is/are to

Þ

was/were to

 

am/is/are about to

Þ

was/were about to

jövő használatukról ld 85


A múltbeli jövő sajátossága, hogy a szerkezetből általában nem derül ki, bekövetkezett-e a szóbanforgó esemény vagy sem. Pl. az It was going to rain mondatból nem tudjuk meg, hogy 'végül esett-e az eső'. Magyarul ilyenkor körülíró szerkezeteket használhatunk, pl.: 'úgy volt, hogy...' , 'az volt a szándéka, hogy...', 'készült (vmit csinálni)', stb. A jelen esetben: 'Esőre állt.'
Az alábbiakban a múltbeli jövő leggyakoribb fajtáit tekintjük át.
(A példák magyar fordítása ezúttal szükségszerűen kissé "szabados".)

 

(a) Be going to
A was/were going to használható beteljesült és meghiúsult szándékra, valamint objektív tényekre egyaránt, pl.:

The expedition WAS GOING TO LAST for more than a month, so they had to take a lot of precautions
The expedition WAS GOING TO LAST for more than a month, but weather conditions made them turn back after a week
The following Wednesday WAS GOING TO BE my birthday

 

(b) Be to
A was/were to szintén "nyitott": jelölhet beteljesült és meghiúsult tervet/szándékot:

We WERE TO GET MARRIED a week later
He WAS TO CHAIR his first meeting and yet he didn't look nervous at all

 

Ha azonban a be utáni to-igenév helyett have-es to igenév áll (ld 57), akkor egyértelmű, hogy a betervezett dolog elmaradt. A szerkezet:

was/were to have + 3. alak

Pl: I was to have taken up work right away but then I changed my mind
They were to have gone as far as Oslo but money ran short

ld még 10, 57, 85, 116, 156

(c) Be about to
A was/were about to jelentése: 'készült', 'azon volt, hogy...'. Pl.:

I was about to leave when the phone rang again

ld még 10

(d) Inges múlt
A was/were + -ing használata a múltbeli jövőben ugyanazt a logikát követi, mint az inges jelen használata a valódi jövőben: határozottan eltervezett, megbeszélt, vagy bizonyosnak látszó cselekvést jelöl, ha annak időpontja a közeli, vagy legalábbis a belátható jövőben volt. Vagy időhatározó, vagy maga a szituáció teszi egyértelművé, hogy nem múltról, hanem múltbeli jövőről van szó. Pl.:

I couldn't sleep all night; I WAS MEETING Natasha next morning after twenty years apart

 

(e) Would
A would múltbeli jövőben az irodalmi stílusú prózára jellemző. Magyarul többnyire a jövőidő vagy a 'majd' szó tükrözi leghívebben. Pl.:

Janet looked round.  So this would be her new home for a lifetime...
The climbers were moving steadily up the final slope.  Soon they would see the summit.