"Angol
nyelv" mint olyan voltaképp nem létezik, csak változataiban, melyek közül
a brit és az amerikai angol emelkedik ki. Közöttük persze nem nagyobb a nyelvi
különbség, mint bármely nyelv két változata között; az eltérés jelentőségét
azonban felerősíti egyrészt az angol világnyelv volta, másrészt az, hogy itt
két eltérő kultúráról, két hivatalos, irodalmi nyelvváltozatról van szó,
amelyeket norma is rögzít.
(Ilyen változatok még az ausztrál, a kanadai, valamint az új-zélandi angol nyelv, ezeknek azonban kisebb a politikai/kulturális jelentőségük, így kevésbé fontosak a "nemzetközi angol" nyelv egésze szempontjából.)
Mint minden nyelvjárás, a brit és az amerikai is főleg kiejtésében, kisebb mértékben szókészletében, legkevésbé pedig nyelvtanában különbözik; minthogy itt sztenderd változatokról van szó, a helyesírási konvenciók is valamelyest eltérnek. Az ejtés és a szókészlet különbségeivel itt nem foglalkozhatunk.
Ez a könyv a brit nyelvtani használatot írja le; az alábbiakban azokat a jelenségeket soroljuk fel, ahol az amerikai angol eltér a nyelvtan és helyesírás terén.
A nyelvtani különbségek száma csekély; a megértést soha nem zavarják. A kommunikációt legfeljebb a szókészlet és az ejtés eltérései nehezíthetik.
(a) Főleg a
közvetlen stílusban alapmúlt ( ld 5) állhat múltjelen (ld 124) helyett:
He just got out
of the car Þ <GB> He's just got out of the car
Did he arrive home yet?
Þ <GB> Has he arrived home yet?
(b) A "kötőmód"
A hogy-os mondatok shouldja
gyakran elmarad, s ilyenkor még a 3. személy -s ragja sem szerepel:
I
suggested that he think the matter over Þ <GB> inkább: I
suggested that he should think
the matter over
It's necessary that they be punctual Þ <GB> inkább: It's
necessary that they should be punctual
(c) A
csoport-főnevek (ld 69) után
álló ige egyesszámú:
The Slobodian government has discussed the
new tax law Þ <GB> : The Slobodian government have discussed the
new tax law
(d) A have igére
jobbára do-val kérdezünk, és do-val tagadjuk:
I don't have air
conditioning
Þ <GB> többnyire: I haven't got air conditioning
ld
55
(e) A get 3. alakja többnyire nem got, hanem gotten
(kivéve ha a get a 'van neki' jelentésű have got vagy a 'kell'
jelentésű (have) got to része):
We've
gotten him to think the matter over again
(f) A one
általános alanyra visszautalva sokszor a he/you és nem a one
alakjai használatosak:
One should clean his
teeth after meals
One can never tell, can
you ?
ld 8
(g)
Érzék(szerv)i igék mellett (see, hear stb.) a can helyett do
szerepelhet:
(h) A have igésítő ige helyett az amerikai angol többször használja a take igét: take a walk, take a look, take a bath
ld 73
(i) Eltérés van néhány elöljáró használatában
- A '-tól -ig ' értelmű időtartamok megadásánál (pl. 'keddtől szombatig') a to helyett through állhat (gyakran thru írásmóddal): Tuesday thru Saturday [méghozzá: a szombatot is beleértve)
- a meet ige a 'hivatalosan
találkozik vkivel' jelentésben with
elöljáróval is állhat:
The President is to meet with some Slobodian statesmen
Friday
- elmaradhat az on elöljáró a napok nevei elől: ld a fenti mondatot.
(j) Az igék múltidejű és 3. alakjai eltérhetnek brit megfelelőiktől úgy a szabályosság, mind a szabálytalanság irányába, esetleg más módon szabálytalanok: pl. a dive ige múltideje az amerikai angolban rendszerint rendhagyó: dove. (A 3. alakja szabályos.)
Létezik néhány egyedi
"amerikanizmus" (pl. pajamas a pyjamas helyett, program a programme helyett),
és vannak szabályba foglalható eltérések, pl.
- Szóvégi -l esetében nincs betűkettőzés toldalékok előtt:
traveled, traveling, traveler a <GB> travelled, travelling, traveller helyett
ld 59
- A szóvégi mássalhangzó utáni <GB> -re az amerikai
helyesírásban többnyire: -er:
liter - litre; meter - metre; theater - theatre; saber - sabre; fiber -
fibre;
caliber - calibre
- A szóvégi <GB> -our-nak -or felel meg: color - colour; favor - favour
- szóvégi <GB> -ogue-nak -og felel
meg: catalog - catalogue; dialog - dialogue